DEHN FAQ
Gyakran Ismételt Kérdések

Külső villámvédelem/földelés

Kérdés:

A norma szerinti villámvédelemben, azaz általában 2011 óta, az MSZ EN 62305 szabvány szerint létesített villámvédelmi berendezések esetén gyakran merül fel az a kérdés, hogy a villámvédelmi rendszer különböző helyein milyen anyagok és keresztmetszetek alkalmazhatók. (2016.11.)

Kérdés:

Szükséges-e külső villámvédelem családi házakra? (2016.06.)

Kérdés:

Az MSZ EN 62305-2:2012 C.5 táblázat 5. megjegyzése megegyezik a korábbi szabvány (MSZ EN 62305-2:2006) C.4 táblázat 2. megjegyzésével, miszerint a tűz kockázata nagy, ha a tetőszerkezet éghető anyagból készült. A hagyományos építésű családi házak, és hasonló régebben épült épületek (pl. sok óvoda, iskola, szálloda, irodaépület, középület) esetében a cserépfedés ellenére nagy tűz kockázattal kell számolni? Ha van tanúsítvány a fa tartószerkezet lángmentesítésről (ilyen a legritkább esetben áll rendelkezésre), akkor nem szükséges nagy tűz kockázattal számolni a villámvédelmi kockázatelemzés során? (2015. 01.)

Kérdés:

Egy meglévő mobil bázisállomást kell áthelyezni egy új helyszínre, mert útban van. Az új tornyot egy az építésztervező szerinti szövetanyaggal kellene burkolni. Ennek az anyaga gondolom műanyag lesz a design miatt. Egy esetleges villámcsapásnál ez a burkoló anyag nem sérülhet-e, vagy gyulladhat-e ki, ha direktbe a toronyra van feszítve mindenféle (el)szigetelés nélkül? (2015.03.)

Kérdés:

Magas épületek esetén el lehet-e térni az LPS fokozat által meghatározott védett tér meghatározásától. Magas épület esetén pl. LPS II esetén elegendő LPS IV szerinti gördülő gömbös szerkesztést alkalmazni? (2015.03.)

Kérdés:

A szabvány a levezetők elhelyezését illetőleg azt írja, hogy „lehetőleg az épület kerülete mentén”, a földelőket pedig csak a védendő építményen kívül kell elhelyezni. A természetes levezetők lehetnek az összefüggő acélszerkezetek, illetve betonvasalás. A kérdés a nagy alapterületű vasbeton szerkezetű ipari csarnokokra vonatkozik. Ezeknél az épületen belül is terveznek, létesítenek a vasbeton oszlopban levezetőket, a szerkezeti vasaláson kívül szándékosan villámvédelem céljára szolgáló szálat és földelési fix pontot. Ez nem ellentmondás? Illetve ezek a vasbeton oszlopok az épület belső terében, ha nincs bennük mesterséges levezető csak a szerkezeti vasalás (rendszerint nem mindegyikben van, csak meghatározott távolságonként), hogy vannak védve egy esetleges villámcsapás esetén a szintén vasbeton tetőszerkezet felől érkező átütés ellen (gondolok itt a régi szabványban a betongúlák alá helyezett 100 kV-os szigetelésre)? (2015.03.)

A következő kérdés a földelőkkel kapcsolatosan merült fel: Az ún. keretföldelő helyettesíthető-e betonalap-földelővel? Hogyan kell védekezni az érintési- és lépésfeszültség ellen, ha haszonállatok is tartózkodnak az épületben vagy az épület környékén? (2015. 01.)

Kérdés:

Egy templom villámhárítójának műszaki állapota teljes felújítást igényel. A torony hátsó oldalán a hajó felöli oldal szélén két levezető elég-e vagy a torony minden oldalánál kell levezető? A toronyban lévő fémtartóknak (harang, óramű) fémszerkezetét a villámvédelembe, vagy az EPH rendszerbe kell bekötni? A templomtorony csúcsán egy fémgömb és felette csillag található. A kérdésként felmerülhet még, hogy a gömb alatt vagy a csillag alatti részen csatlakoztassuk a levezetőket? (2015.06.)

back to top