A norma szerinti villámvédelemben, azaz általában 2011 óta, az MSZ EN 62305 szabvány szerint létesített villámvédelmi berendezések esetén gyakran merül fel az a kérdés, hogy a villámvédelmi rendszer különböző helyein milyen anyagok és keresztmetszetek alkalmazhatók. (2016.11.)

Szükséges-e külső villámvédelem családi házakra? (2016.06.)

Az MSZ EN 62305-2:2012 C.5 táblázat 5. megjegyzése megegyezik a korábbi szabvány (MSZ EN 62305-2:2006) C.4 táblázat 2. megjegyzésével, miszerint a tűz kockázata nagy, ha a tetőszerkezet éghető anyagból készült. A hagyományos építésű családi házak, és hasonló régebben épült épületek (pl. sok óvoda, iskola, szálloda, irodaépület, középület) esetében a cserépfedés ellenére nagy tűz kockázattal kell számolni? Ha van tanúsítvány a fa tartószerkezet lángmentesítésről (ilyen a legritkább esetben áll rendelkezésre), akkor nem szükséges nagy tűz kockázattal számolni a villámvédelmi kockázatelemzés során? (2015. 01.)

Egy meglévő mobil bázisállomást kell áthelyezni egy új helyszínre, mert útban van. Az új tornyot egy az építésztervező szerinti szövetanyaggal kellene burkolni. Ennek az anyaga gondolom műanyag lesz a design miatt. Egy esetleges villámcsapásnál ez a burkoló anyag nem sérülhet-e, vagy gyulladhat-e ki, ha direktbe a toronyra van feszítve mindenféle (el)szigetelés nélkül? (2015.03.)

Magas épületek esetén el lehet-e térni az LPS fokozat által meghatározott védett tér meghatározásától. Magas épület esetén pl. LPS II esetén elegendő LPS IV szerinti gördülő gömbös szerkesztést alkalmazni? (2015.03.)

A szabvány a levezetők elhelyezését illetőleg azt írja, hogy „lehetőleg az épület kerülete mentén”, a földelőket pedig csak a védendő építményen kívül kell elhelyezni. A természetes levezetők lehetnek az összefüggő acélszerkezetek, illetve betonvasalás. A kérdés a nagy alapterületű vasbeton szerkezetű ipari csarnokokra vonatkozik. Ezeknél az épületen belül is terveznek, létesítenek a vasbeton oszlopban levezetőket, a szerkezeti vasaláson kívül szándékosan villámvédelem céljára szolgáló szálat és földelési fix pontot. Ez nem ellentmondás? Illetve ezek a vasbeton oszlopok az épület belső terében, ha nincs bennük mesterséges levezető csak a szerkezeti vasalás (rendszerint nem mindegyikben van, csak meghatározott távolságonként), hogy vannak védve egy esetleges villámcsapás esetén a szintén vasbeton tetőszerkezet felől érkező átütés ellen (gondolok itt a régi szabványban a betongúlák alá helyezett 100 kV-os szigetelésre)? (2015.03.)

A következő kérdés a földelőkkel kapcsolatosan merült fel: Az ún. keretföldelő helyettesíthető-e betonalap-földelővel? Hogyan kell védekezni az érintési- és lépésfeszültség ellen, ha haszonállatok is tartózkodnak az épületben vagy az épület környékén? (2015. 01.)

Egy templom villámhárítójának műszaki állapota teljes felújítást igényel. A torony hátsó oldalán a hajó felöli oldal szélén két levezető elég-e vagy a torony minden oldalánál kell levezető? A toronyban lévő fémtartóknak (harang, óramű) fémszerkezetét a villámvédelembe, vagy az EPH rendszerbe kell bekötni? A templomtorony csúcsán egy fémgömb és felette csillag található. A kérdésként felmerülhet még, hogy a gömb alatt vagy a csillag alatti részen csatlakoztassuk a levezetőket? (2015.06.)