DEHNsupport Toolbox - HU
DEHNsupport Hírlevél 2020/01

2020/1 Hírlevél DEHNsupport előfizetőknek

Elkezdődött a 2020-as év! Az új évben a DEHNsupport liszensszel rendelkező kollégák munkáját segítendő rendszeres hírlevélben szeretnénk tájékoztatni Önöket a DEHNsupport programcsomag újdonságairól, és a villámvédelmi kockázatkezelés elvégzéséhez ötleteket, támpontokat kívánunk adni. A jelen hírlevél apropóját az adja, hogy 2020. január 22-én hatályba lép az OTSZ, azaz az 54/2014 (XII. 05.) módosítása és ezzel egyidőben a villamos TvMI 7.4:2020.01.22 változata is.


Hírlevél témák:

1. DEHNsupport programcsomag kockázatkezelő modulja megfelel-e az új előírásoknak?

2. Módosítható, szerkeszthető-e a DEHNsupport programcsomag által kinyomtatott kockázatkezelés?

3. Megfelel-e a DEHNsupport programcsomag által kinyomtatott kockázatkezelési dokumentum a TvMI 7.4:2020.01.22 F.1.3.1. pontjában felsorolt követelményeknek abban az esetben, ha azt a programból kinyomtatott formában, változatlanul használják a villámvédelmi terv részeként?

4. Kockázatkezeléshez szükséges adatszolgáltatás, illetve műszaki dokumentumok.

5. Korlátozott robbanásveszéllyel rendelkező építményben a benntartózkodók létszámának megállapítására milyen szabályok vonatkoznak?

1. DEHNsupport programcsomag kockázatkezelő modulja megfelel-e az új előírásoknak?

A DEHNsupport programcsomaghoz új frissítés kiadását a jogszabályváltozásokkal kapcsolatban egyelőre nem tervezzük.

A DEHNsupport legutolsó frissítése, (18/26 (3.120.02) változat az MSZ EN 62305-2:2012 és a villamos TvMI 7.2:2016.07.01-t használja, ha számítási alapként (verzió) az MSZ EN 62305-2:2012 (TvMI 7.2:2016.07.01)-et választjuk ki (lásd az alábbi ábrát).

Számítási alap kiválasztása a DEHNsupport programcsomag kockázatkezelő moduljában új számítás felvételekor:

Felhívjuk a figyelmet arra a tényre, hogy a villamos TvMI 7.2:2016.07.01 változatára hivatkozás a kockázatkezelés során semmilyen számítási hibát vagy eltérést nem okoz.

 

A DEHN SE + Co KG Magyarországi Képviselete jelen levélben nyilatkozik arról, hogy a villamos TvMI 7.3:2018.07.02 és a már megjelent villamos TvMI 7.4:2020.01.22 változata nem tartalmaz semmilyen olyan új követelményt a villamos TvMI 7.2:2016.07.01-hez képest, amely a kockázatszámítás eredményét befolyásolná. A DEHNsupport kockázatkezelés jelenlegi változata a villamos TvMI 7.2 változatára hivatkozik, ami formálisan hibás, hiszen jelenleg a villamos TvMI 7.3:2018.07.02 van hatályban, 2020.01.22 után pedig már a villamos TvMI 7.4 lesz, azonban ez a hivatkozás a formai hibán kívül nem okoz semmilyen számítási hibát, és a kockázatkezelés eredményére nincs hatással.

Javaslat a kockázatszámítást végző kollégák számára: Kérjük, hogy a nyomtatott kockázatkezelési dokumentumban (Word formátumban történő nyomtatás esetén) a TvMI 7.2:2016.07.01-re való hivatkozást javítsák ki TvMI 7.3:2018.07.02-re, illetve 2020 január 22. után készített kockázatkezelések esetén TvMI 7.4:2020.01.22-re.

A 2020. január 22-én hatályba lépő új OTSZ a közszolgáltatás kiesésnek (R2) elfogadható kockázatára az eddigi 10-4 helyett a szabványban is szereplő tolerálható értéket, azaz 10-3 értéket ír elő. A program jelenlegi, legfrissebb változatának alkalmazásában ez nem okoz fennakadást.

Új számítás felvételekor a program alapértékként az R2 elfogadható értékére a 10-4 értéket kínálja fel, azonban a felhasználó ezen értéket a figyelembe veendő kockázat kiválasztása ablakban tetszőlegesen át tudja írni. Így az R2 kockázat elfogadható értékére a 10-3 felvételével program teljesen meg tud felelni a 2020. jan. 22-én hatályba lépő módosított OTSZ követelményének is.

Program által felajánlott értékek az R1, R2, R3 kockázatok elfogadható, tolerálható értékére:

Módosítás után az R1, R2, R3 kockázatok elfogadható, tolerálható értéke a 2020. január 22-én hatályba lépő OTSZ követelménye szerint:

Idézet az 54/2014 (XII.05.) BM rendeletből:

141. § A villámcsapások hatásával szembeni védelem megfelelő,

a) ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10-5, a közszolgáltatás kiesésére és a kulturális örökség elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10-4,”

 

Idézet a 2020. 01.22-én hatályba lépő, módosított 54/2014 (XII.05.) BM rendeletből: 

„141. § A villámcsapások hatásával szembeni védelem megfelelő,

a)296 ha a villámvédelmi kockázatkezeléssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10-5, a közszolgáltatás kiesésére kisebb, mint 10-3 és a kulturális örökség elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10-4,”

2. Módosítható, szerkeszthető-e a DEHNsupport programcsomag által kinyomtatott kockázatelemzés?

A DEHNsupport programcsomag DEHN Risk Tool modullal készített kockázatkezelési dokumentáció menthető pdf-ben és Word formátumban is. Így a kockázatkezelési dokumentációt a kockázatelemzést készítő tervező tetszőlegesen módosíthatja, formázhatja, céglogóval láthatja el, utólag adatokat módosíthat benne, illetve kiegészítheti a dokumentációt olyan adatokkal, amit esetleg az eredetileg nem tartalmaz. Tehát a kockázatkezelésben szereplő adatokért, eredményekért, a szabványoknak és a jogszabályoknak való megfelelésért a tervező felel. A program csak egy szoftverszerszám, ami megkönnyíti a kockázatkezelés során a számítási feladatok elvégzését.

Itt felmerül egy következő kérdés is, mégpedig, hogy a DEHNsupport programcsomaggal elkészített kockázatkezelési számítás mennyire megbízható eredményeket ad?

A villámvédelmi szabványban (MSZ EN 62305-2 E melléklet) bemutatott esettanulmányok: vidéki ház, kórház valamint irodaépület referenciaként szolgálnak a DEHN Risk Tool számára. A DEHN Risk Tool-ban az esettanulmányok végigszámolása igazolja a szoftver helyes és a szabványnak megfelelő működését.

További referenciaként használható az EN 62305-2 részeként Németországban megjelent DIN EN 62305-2 (VDE 0185-305-2) 2. melléklete, azaz nemzeti kiegészítése. A 2. melléklet egy számítási segédletet mutat be (RAS v1.01), ami „referenciaszámítógép“-ként szolgál a nemzetközi szabványosítási munkában.

Az MSZ EN 62305-2 E mellékletében bemutatott számítási mintapéldák eredményei megegyeznek a DEHNsupport Toolbox szoftver, valamint a RAS v1.01 számítási segédlet (Excel program) eredményeivel.

Összefoglalva tehát a DEHN Risk Tool az IEC/EN 62305-2 szabvány, így a Magyarországon használt MSZ EN 62305-2 szabvány pontos leképezése. Se nem több, se nem kevesebb annál.

A programcsomag 2007-es megjelenése óta a Föld sok országában igen sok projekt villámvédelmi kockázatelemzése készült el a DEHNsupport Toolbox (DEHN Risk Tool) programmal és a számítási eredmények sikeresen kerültek átültetésre a gyakorlatban. Az elkészült projektek nagy száma is igazolja a DEHNsupport programcsomag megfelelő működését.

3. Megfelel-e a programcsomag által kinyomtatott kockázatkezelési dokumentum a TvMi 7.4:2020.01.22 F.1.3.1. pontjában felsorolt követelményeknek abban az esetben, ha azt a programból kinyomtatott formában, változatlanul használják a terv részeként?

A projektadatokkal kitöltött kérdőív csatolását a kockázatkezelési dokumentáció mellé a DEHN SE + Co KG Magyarországi Képviselete erősen javasolja, hiszen a villamos TvMi 7.4:2020.01.22 F.1.3.1 d) pontja alapján csak a kitöltött kérdőív tartalmaz minden olyan adatot, amely lehetővé teszi a villámvédelmi felülvizsgálatok során annak megállapítását, hogy az építmény jellemzői változtak-e olyan mértékben, amely szükségessé teszi új kockázatkezelés elvégzését. A normál kockázatkezelési dokumentáció nem tartalmaz minden, a kockázatkezelés során felvett adatot, így a villámvédelmi felülvizsgálat során, vagy egyesetleges tervellenőrzés során egyedül a kockázatkezelési dokumentum alapján nem lehetséges a kockázatkezelés során felvett adatok helyességének teljeskörű ellenőrzése.

A kérdőív létrehozását a File menü - Kérdőív menüpontban lehet megtalálni. A kérdőívet akkor kell elkészíteni, ha a kockázatkezelési dokumentáció elkészült. A kérdőív nyomtatása ablakban a Projekt adatainak átvételét ki kell pipálni, így a kérdőívbe bekerül minden a kockázatkezelés során felvett bemenő adat.

Idézet a villamos TvMi 7.4:2020.01.22 ből:


„F.1.3.1. Megfelelő a villámvédelmi kockázatkezelési dokumentáció, ha
a) tartalmazza a kockázatkezelés tárgyát képező építmény azonosítását lehetővé tevő rövid leírást (fekvés, szerkezeti kialakítás, funkció),
b) azonosítja a villámvédelem tervezője által a kockázatkezelés tárgyát képező építmény esetében fennálló lényeges veszteségtípusokat, amelyek alapján a villámvédelmi intézkedések alkalmazásának kötelezettsége előállhat (L1, L2 és L3 veszteségtípusok),
c) tartalmazza a kockázatkezelés alapján a kockázatkezelés tárgyát képező építményre meghatározott villámvédelmi intézkedéseket (az LPS és az SPM esetében a fokozatot, az érintési és lépésfeszültség elleni védelem esetében a védelmi intézkedések szükségességét),
d) megadja a kockázatszámításokhoz felhasznált paramétereket olyan részletességgel, hogy az lehetővé tegye a villámvédelmi felülvizsgálatok során annak megállapítását, hogy az építmény jellemzői változtak-e olyan mértékben, amely szükségessé teszi új kockázatkezelés elvégzését.”

e) A kockázatkezelés elvégzéséhez az övezetek tűz kockázatát (rf értékét a tűzterhelés alapján) a tűzvédelmi dokumentáció (koncepció) határozza meg.

Kérdőív nyomtatása ablak a DEHNsupport programban:

4. Kockázatkezeléshez szükséges adatszolgáltatás, illetve műszaki dokumentumok.

Kérdés: Megfelelő-e a villámvédelmi kockázatkezelési dokumentáció, ha nincsenek becsatolva vagy abban meghivatkozva az építész műleírás, építészeti rajzok, amelyekből pl. a rendeltetés, az alapterület, magasság, a tető rétegrend megállapítható, továbbá nincs becsatolva vagy meghivatkozva olyan rajz, amely a tetőn elhelyezett technológiai berendezéseket tartalmazza, továbbá nincs becsatolva a tűzvédelmi dokumentáció, amelyben az építmény egyes területeinek tűzszakaszolása, a létszámadatok, fajlagos tűzterhelés, stb. megtalálható. Robbanásveszélyes tereket tartalmazó épület esetében nincs becsatolva a robbanásvédelmi dokumentáció az RB-s zónabesorolási tervvel.

A villámvédelmi kockázatkezelési dokumentáció a villámvédelmi tervdokumentáció része. A Magyar Mérnöki Kamara Tervdokumentációk Tartalmi és Formai Követelményei Szabályzatának 12.3. fejezete Az épületvillamossági kisfeszültségű erősáramú rendszerek kivitelezési tervdokumentáció specifikus részeinek kötelező tartalma címmel tartalmazza a villámvédelmi tervdokumentációk tartalmi elemeit is.

Idézet Magyar Mérnöki Kamara Tervdokumentációk Tartalmi és Formai Követelményeinek Szabályzatából:

„12.3.3 Villámvédelem:

b) Tervezési alapadatok begyűjtése tűzvédelmi, építész, épületgépész, technológiai, statikai, és az összes elektromos jellegű installációs szakterületről. A tervezett építményhez kapcsolódó fémes vezetékek és installációk villámvédelmi szempontból jelentős műszaki adatainak feltérképezése. Az építményben, valamint annak mértékadó környezetében tartózkodó emberek létszámáról, és tartózkodási idejükről adatszolgáltatás megszerzése. A tervezett építményben és annak közvetlen környezetében a robbanásveszély kiértékelése a villámvédelmi berendezés szempontjából. Megrendelőnek a villamos tervező részére kell bocsátania a robbanásvédelmi tervdokumentációt, ill. robbanásvédelmi zónatérképeket.„

A DEHN SE + Co KG Magyarországi Képviselet véleménye szerint a villámvédelmi tervező eldöntheti, hogy a villámvédelmi terv mely részében tünteti fel és hivatkozik a felhasznált építész és tűzvédelmi dokumentációkra, illetve idézi a villámvédelmi szempontból releváns műszaki adatokat. Ezek a hivatkozások szerepelhetnek a villámvédelmi kockázatkezelésben vagy a villámvédelmi terv műszaki leírásában is. Így önmagában az, hogy ezek a hivatkozások hiányoznak a kockázatkezelésből még nem jelentik azt, hogy a DEHNsupport programcsomag által előállított kockázatkezelés nem felel meg a villamos TvMi 7.4:2020.01.22 F.1.3.1 pontjában felsoroltaknak.

Megjegyzés 1.: A TvMi 7.4:2020.01.22 F.1.3.1 pontjában felsoroltakhoz meg kell jegyezni, hogy aTvMI mellékletei így az F melléklet nem részei a törzsdokumentumnak.

Idézet a TvMI-ből:

„A TvMI-ben található „Megjegyzések”, „Mellékletek”, valamint „Példák” az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást, magyarázatot tartalmaznak, az ezektől való eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től a Ttv. 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért volna.”
Így az F mellékletben szereplő műszaki megoldások ajánlások, azok betartása nem kötelező. Ezzel szemben a Magyar Mérnöki Kamara Tervdokumentációk Tartalmi és Formai Követelményeinek Szabályzatában foglaltak betartása kötelező, mert alkalmazását jogszabály írja elő.

Idézet a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 1. mellékletéből:

„A kivitelezési dokumentáció tartalma

I. Általános rendelkezések

1. A kivitelezési dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben és kidolgozottsági szinten kell elkészíteni, amilyen mértékben az a megértéséhez, a kivitelezéshez, az építési-szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, és az építőipari kivitelezés ellenőrzéséhez szükséges. A kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében figyelembe kell venni a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó, szakmai követelményeket megállapító szabályzatait.

Megjegyzés 2.: Abban az esetben, ha villámvédelmi terv nem készül, mert a villámvédelmi kockázatkezelés eredményeként nem szükséges külső villámvédelem (LPS) vagy a belső villamos vagy elektronikus rendszerek LEMP elleni védelem (SPM) kiépítése, akkor a kockázatkezelési dokumentáció maga a villámvédelmi terv, és a kockázatkezelés során figyelembe vett építész rajzokat, tető rétegrendeket, tűzvédelmi dokumentációt, robbanásvédelmi dokumentációt a kockázatkezelési dokumentációban meg kell hivatkozni vagy ezek releváns részeit be kell illeszteni. Ennek hiányában nem ellenőrizhető, hogy a releváns kockázatkezelési bemenő adatok helyesen kerültek-e felvételre. Ilyen esetekben a műszaki ellenőr, tervellenőr, a műszaki biztonsági hatóság, villámvédelmi felülvizsgáló joggal kérheti a kockázatkezelés során felvett adatok forrásának igazolását a tervezőtől. Olyan építmények esetében, ahol a villámvédelmi terv a villamos tervdokumentáció része és a villámvédelem részfeladatra nem készül különálló műszaki leírás, illetve abban az esetben, ha a villámvédelmi műszaki dokumentációba a villamos TvMi 7.4:2020.01.22 F.1.3.1 pontjában leírt dokumentumok nem kerültek meghivatkozásra, erősen javasolt a kockázatkezelés során felvett releváns bemenő adatokat (pl. építész rajzok, tető rétegrendek, tűzvédelmi dokumentáció, robbanásvédelmi dokumentáció) a kockázatkezelési dokumentációban meghivatkozni vagy ezek fontos részeit beilleszteni. A villamos TvMi 7.4:2020.01.22 F.1.3.1 pontja csak így teljesíthető

5. Korlátozott robbanásveszéllyel rendelkező építményben a benntartózkodók létszámának megállapítására milyen szabályok vonatkoznak?

Amennyiben az épületben robbanásveszélyes övezetek találhatóak (pl. festőkamra) és a tervező az építményt korlátozottan robbanásveszélyes építménynek kívánja minősíteni, akkor a villamos TvMI 7.4:2020.01.22 9.6 pontjában (Épületek robbanásveszélyes térrészekkel) felsorolt kritériumoknak történő megfelelést a kockázatelemzésben igazolni kell-e?  A benntartózkodók létszámának megállapítására vonatkozólag a villamos TvMI 9.6.2.2 pontja szerint kell-e eljárni, amelyet a kockázatkezelésben szerepeltetni kell?

A kockázatkezelési dokumentációban vagy a villámvédelmi terv egyéb fejezeteiben szükséges feltüntetni, hogy a korlátozott robbanásveszéllyel rendelkező terekben ill. az ezek alapján felvett villámvédelmi kockázatkezelés övezeteiben a létszámadatokat hogyan vették fel. A létszámadatok felvételénél a TvMI 9.6.2.2 pontot alkalmazni szükséges. Vitás esetekben a villamos tervezőnek a megvalósítás során, ha erről nyilatkoznia kell, be kell mutatnia és igazolnia kell a TvMI 9.6.2.2 pontnak való megfelelést.
Idézet a villamos TvMi 7.4:2020:01.22-ből:

„9.6.2.2 Övezeti paraméterektől függő tennivalók
a) A helyiségek létszámparaméterének értékeként (benntartózkodók száma) a helyiségbe tervezett létszám, illetve az épület és a helyiség szintterületének aránya alapján számított létszám közül a nagyobbat kell figyelembe venni.”

A megrendelő nyilatkozata a villámvédelmi kiviteli terv és a villámvédelmi kockázatkezelés elkészítése során a különböző térrészekben tartózkodók létszámára vonatkozólag véleményünk szerint nem elégséges. Az építész és tűzvédelmi tervnek ill. robbanásvédelmi dokumentációnak kell tartalmaznia, hogy mely robbanásveszélyes övezetben milyen létszámmal és tartózkodási idővel lehet számolni pl. a villámvédelmi kockázatkezelés egyes övezeteiben.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a felülvizsgálati TvMi 12.2: 9.1.5.1 pontja lehetővé teszi, hogy a norma szerinti felülvizsgálat során a robbanásveszélyt a felülvizsgáló, mint jogosult személy az üzemeltető írásos nyilatkozata és a villamos TvMi alapján értékelje. Ebben az esetben az üzemeltető nyilatkozik a robbanásveszélyes terek jelenlétéről és a robbanásveszélyes terekben tartózkodó személyek létszámáról és tartózkodási idejéről. De ez utóbbi esetben a létesítmény már elkészült, és ilyen esetben elegendő a megrendelő nyilatkozata. A robbanásveszélyes terek kiterjedéséről azonban a megrendelő nem nyilatkozhat, azok kiterjedését csak erre jogosult szakember a robbanásvédelmi terv keretében készített zónatérkép alapján határozhatja

back to top